 |
|
A szentkúti legenda:
A szóhagyomány szerint Szent László, ki a kunokkal sokat harcolt, itt - Szentkút helyén - is velük állott szemben. Az ellenség bekerítette őket, és a völgyben tikkasztó szomjúság gyötörte vitézeit. Mély áhítatba merült a szent király, azután elindult egyedül felderíteni a környéket. Sarkantyúba kapta Szög nevű lovát és egy előtte tátongó szakadékot átugratott. Amikor leért, az első patkónyomból víz fakadt. Harci bárdjával megérintette a sziklát, s az érintés helyén víz tört elő. Egy másik legenda szerint a Szent Lászlót üldöző kunok egy völgybe szorították a királyt, aki előtt még egy óriási szakadék is állott. A királynak azonban jó lova volt, egy gyors és határozott döntéssel átugratta a szakadékot. A patkószegek nyomából vékony sugárban kristálytiszta víz bugyogott fel.
Szent László lovának patája nyomán még több helyen is eredt forrás: Döbrödön, Benén, Csikszépvíz mellett és Nagyváradon. A verebélyi legenda: Egy 1714-es irat szerint: egyszer régen egy verebélyi csordás néma gyerekével együtt őrizte a völgyben a községi állatokat. A néma fiú kissé elmaradt édesapjától, vizet keresett, hogy szomját csillapítsa. Egyszerre megjelent neki a boldogságos Szűzanya s egy lópatkó alakú mélyedésben felcsillanó forrásvízre mutatott. A fiú lehajolt, ivott a forrásból s utána nyomban atyja után kiáltott. Az apa alig akart hinni füleinek s álmélkodva kérdé fiától: - Mi történt veled? Mire a fiú azt felelte: - Egy csodás szépségű és jóságos arcú asszonyt láttam az imént, kis gyermekkel a karján, aki a forrásra mutatott, ittam e kis forrásból s nyomban tudtam beszélni. Az apa a kis forrást nagyobbra kezdte ásni s így támadt a mai Szentkút. Ez az eset valószínűleg 1100 körül történt. A kútban tündöklő aranykeresztet lehetett látni egészen addig, amíg egy erkölcstelen nő meg nem fürdette gyermekét. A kereszt eltűnt, de a víz csodaereje megmaradt.
XI-XII. sz.: Verebély királyi birtok volt. 1091: Moldvai kunok jöttek a mai Mátraverebély vidékére. Szt. László erős harcokat vívott velük. Sok kun megkeresztelkedett, többen le is telepedtek ezen a helyen.
1180 előtt született Zachariás de Vereb. Ő a Vereb-család mai tudásunk szerinti legelső tagja. Ld. a családfát. 1180: Vereb Stefanus a mai Mátraverebély környékére érkezett a fejér-megyei Vereb-ből.
1195: Szentkutat szentté avatották.
XIII. sz. elején egy román stílusú kápolna épült. Ekkoriban Szentkúton fakápolnát építettek. XIII. sz.: Az első említés Verebélyről egy oklevélben, mint "Wereb". Volt Verebélyben egy román templom a Tiribesi pusztán, ami elpusztult, valószínűleg a tatár dúlás miatt. Pálos rendű remeték éltek a szentkúti barlangokban, de már ferences szerzetesek is jártak ide. A Vereb család olasz mesterekkel elkészíttetett egy lourdes-i barlangot Szentkúton. 1205: Veréb Henche comes, várispán lett. 1210 körül: Szentkúti zarándokok sokasága miatt megépült Verebély községében az elsõ kegytemplom, Nagyboldogasszony tiszteletére. 1227: Veréb Henche ispán lett a birtokos Verebélyben. Ebben az évben már készült oklevél a Vereb családról. Ez a legrébbi oklevél erről a nemzetségről. 1231: Vereb Imre pálos remete lett Szentkúton. Valószínűleg a Vereb-család által felfogadott mesteremberek vájták ki a remete-barlangokat.
1258: Szentkút az apostoli Szentszéktől búcsús engedélyt kapott. A verebélyi templom meg lett nagyobbítva. 1260 körül élt Veréb István. 1290 körül élt Egyházasverebi János. 1290: A "verebi forrás" már szerepel egy okmányban, itt jelenik meg először a "Szentkút" elnevezés. Ekkoriban Szentkút, azaz Vereb kútja már búcsújáró hely volt.
XIV. sz.: Mátraverebély Veréb néven szerepel. 1331: Veréb Pál váci kanonok lett. Vereb-ben volt már pap. A templomba özönlõ zarándokok az erdõben lévõ szent kutat is felkeresték. Vereb Demeter Szentkúton élt. 1332-37: Verebély egyházas helyként szerepel egy pápai összeírásban. 1360: Veréb Péter (Péter mester) Erdély alvajdája lett.
1368: Veréb Péter a Bazarád László (Vlajko oláh vajda) elleni harcban, az Iloncsa folyó mellett megsebesült, hazatért Erdélyből. A szentkúti forrásoknál sebesüléseiből meggyógyult.
1370: A
verebélyi (második) templom és a pálos kolostor alapítási éve (becsült
évszám), amiket Veréb Péter alvajda (Hunyadi János apja!!! - ld. a
családfát) alapított, valószínűleg a
Szentkútra vándorló híveknek. Az alapítás indítóoka a saját gyógyulása
volt. A templom a régi
gótikus átépítéséből keletkezett. Hossza kívűlről 38 méter, szélessége 18
méter, volt egy főhajó, illetve kétoldalt egy-egy 4 méteres mellékhajó.
A szentélyzáradékban gótikus szárnyasoltár helyezkedett el. A főhajót a
szentélytől egy diadalív választotta el.
A templom melletti kolostor a mai temető helyén, a nagy számú gyóntatások miatt épült, illetve azért, hogy együtt imádkozhasson a szerzetesekkel Péter alvajda. Az alapítással együtt Szentkúton környezetrendezés is folyt: a forrásvíznek árok készült, sziklaáttörést csináltak és utat vágattak, illetve a szerzeteseknek halastavat alakítottak ki. Fakápolna is állt itt. 1398: Szabad, országos vásárok tartására kap engedélyt Verebély, ezzel együtt Nagyboldogasszonyi búcsút is kapott Zsigmond királytól.
1399: Veréb András váci kanonok lett.
1400. 11. 09.: IX Bonifác pápa Nagyboldogasszony ünnepének vigiliáján, napján és másnapján teljes búcsút engedélyezett Verebélyben. 12 pap gyóntathatott ekkor ezen a három napon át. Ez nagy kiváltságnak számított akkoriban, a zarándokok tömegeinek Szentkútra járása válthatta ki. Két búcsúengedély volt, a verebi templom s két kápolnája illetve egy fililális templom számára.
1403: Veréb Péter halála. A sírját a mátraverebélyi templomban helyezték el. A sírkövén egy címer és egy latin felirat található gót miniscula betűkkel: Hic requiescit corpus stre(nui) invi(cti) militis mag(ist)ri Pet(ri) (filii) Geo (r) gij. Oli (m) vicevajvode t(ranssilvaniae). Fu (n) dato (r) is hui (us) E (cclesiae) Qu (i) obiit. A. D. MCCCCIII Fordítása: Itt nyugszik a rettenthetetlen legyőzhetetlen katonának Péter mesternek, György fiának, Erdély egykori alvajdájának, e templom alapítójának teste, aki meghalt 1403-ban.
1444: A Veréb-család vagyona Veréb Boldizsárhoz került. 1484: Veréb Pál egri kanonok lett. 1490. márc. 29.: Verebélyi Simon, György és Pál zálogba vette a Tiribesi birtokot 400 Ft-ért. 1490: Veréb Simon az egri vár castellánusa lett.
1492: Veréb Simon az egri püspök jószágkormányzója lett. 1493. márc. 11.: Verebélyi Györgyöt, Simont és Pált az egri káptalan a Tiribesi birtokba beiktatta.
1514. 06.: Fegyvert fogott parasztok feldúlték Verebélyi János birtokos házát, majd továbbmentek Pásztóra, s ott összecsaptak 10-e körül egy négy megyéből verbuválódott nemesi sereggel. A véres csatában a parasztok vereséget szenvedtek. 1540: Mint sok más település, Verebély - azaz "Verebil" - is a török birodalom részévé vált, miután a hatvani várat bevették. Nagy pusztítást okoztak a törökök, romba dőlt a Vereb-kúria, a kegytemplom és a kolostor. A szentkúti fakápolna is leégett. Hanyatlás indult el.
1542: A szentkúti fakápolnát a törökök felgyújtották. 1544: Verebély a hatvani Szandzsa-hoz került. 1548: Verebély az idei adóösszeírásban teljesen lepusztult helységként szerepel. A mohácsi-vész nyomán haladó törökök égették fel. A templomboltozat beomlott, a tetőszék elpusztult, csak a templom düledező falai maradtak meg. 1552: Törökök pusztítottak Verebély területén ismét. 1554: Verebély teljesen elpusztult helyiségként szerepel. 1572. aug. 1.: Verebélyi Jánosnak átengedte a - többek között - tiribesi birtokot Sárközy János és édesanyja, özv. Sárközy Mihályné. 1578: Az ez évi adóösszeírásban Tót-Verebély (szomszédos volt Verebéllyel) teljesen elpusztult helységként szerepel. 1598: Verebélyi János a földesúr.
1604: Bocskai féle protestáns hajdúk sok keresztényt megöltek Verebélyben és Tiribesen. János testvér (szentkúti remete) temette el őket a templom hajójába és a kolostor pincéjébe, a romok közé.
1605: Megöntötték a legrégebbi magyar feliratos harangot, a verebélyi templom harangját, valószínűleg a verebélyi templom mellett kialakított harangöntő műhelyben. A harang később a Nemzeti Múzeumba került.
GAG GERGEI VEREBELI HARANK MISERICOR DI C A 1605 1628. jan. 26.: Chicheri Péter és Mihály levélben tiltakoznak - többek között - Verebély lefoglalása, eladományozása, birtoklása ellen. 1640 körül: Mivel a szentkúti kút fedele már rozoga volt, ezért Koós Pál, három gyermekének gyógyulásának (ld. a gyógyulásokat)hálájából elhatározták, hogy azt megjavíttatják. Ezt az engedélyt sok utánajárással a hatvani basától nyerték el. A megjavított fedelet később a protestánsok lerombolták. 1646: A verebélyi templomot kijavították. 1650-60 között: Gyöngyösi ferencesek a hatvani török basától kértek engedélyt szentkúti zarándoklatra. 1660: A kisterenyi plébánosok gondozása alá került Szentkút. Ekkor jött "Vöröböly"-be Szebeki János lelkész. 1666. 12. 26.: Veréb János nyilatkozatából kiderül, hogy 100 Ft-ért elzálogosította Verebély, Bárkány, Sós-Hartyán, Tót-Veréb, Pásztó, Hasznos, Bátony határában lévő birtokait és a hasznosi malmot Csicseri Oremusz (Ormos) Ambrónak. Innentől kezdve Verebély Mátraverebély néven szerepel. 1686: A török uralom vége, innentől kezdve fellendülés tapasztalható. Szlávok is költöztek Felvidékről Mátraverebélybe. 1688: A mátraverebélyi templom elhagyatott, üres. 1690: Mátraverebély a Keczer-család birtokába került, mert Csicseri O. Ambrónak nem voltak leszármazottai. Szentkutat eddig az évig sűrű őserdő borította, csak nehezen és felkészülten lehetett eljutni oda. A törökök által felgyújtott szolnoki fahíd újraépítésére innen vágták ki a fákat, az államkincstár utasítása szerint. 1693: Baranya-megyei búcsúsok évenként Nagyboldogasszony napján 60 db vágómarhát s több hordó bort szoktak szállítani a mátraverebélyi kolostor számára - derül ki Zsolnay András pásztói apát akkori vizsgálatából.
Szentkút vizében aranykereszt volt látható, ami később egy erkölcstelen nő saját gyermekének a szentkúti vízben való megmosdatásának hatására elhalványodott, majd eltűnt. Később felragyogott a forrás mögötti hársfa tövében. Almásy János (akkori hevesi alispán) maconkai emberekkel a ragyogásnál leásatott, s embermagasságnyi mélyen egy terméskőből készült keresztre leltek. Ezt a kőkeresztet a hársfába illesztették. 1700-as évek eleje: A ferences szerzetesek búcsú idején a környékbeli híveknél, plébánosoknál szálltak meg, volt, aki egész nyárra itt maradt. 1700: XI. Kelemen pápa Őszentsége kivizsgáltatott néhány csodás gyógyulást és az aranykeresztet, melyek valódiságát elfogadta. Teljes búcsút engedélyezett Nagyboldogasszony vigiliájára.
1701: Szentkúton búcsújáráskor, Nagyboldogasszony vigiliáján a körmenetetet járó hívők ezrei előtt este nagy világosság támadt az égen s megjelent a boldogságos Szűz Mária karjaiban a kis Jézussal, egy trónon ülve.
1705: Rauknyi György lett Szentkút gondozója. Szentkúton a Kálvária-dombon kőkápolna épült az ottani fakápolna helyére, Almásy János feleségének a buzgolkodásának a hatására. A kápolnát a hívők ajándékaiból szerelték fel. Ma kőkereszt áll a helyén.
Volt egy fából faragott, barokk, golgotai jelenetet ábrázoló szoborcsoport (ma a fájdalmas kápolnában található), ami ebben az évben készült.
Itt volt az a kegyszobor, mely a Szűzanyát ábrázolja, bal kezében a királyi jogarral, karján a kis Jézussal, aki bal kezében az országalmát tartja. Az eredete nem tisztázott. Egy hagyomány szerint a némaságából felgyógyult csordás gyermeke hozta és állította Szentkút mellé. Esetleg a török időkben került a remetékhez, vagy talán Pásztóról került ide.
Ekkor épült egy kálvária is. Már tartózkodtak itt ferences szerzetesek, igaz, hivatalos kinevezés nélkül. 1706: Egy gyöngyösi vak kálvinista asszony Szentkúton áttért a római katolikus hitre, s látását visszanyerte. Később a rokonai befolyására visszatért az eredeti hitére s nemsokára meg is halt betegségben. 1709: Újra lett építve a mátraverebélyi templom és deszkamennyezetet kapott Szabó Máté hatvani várkapitány jóvoltából és pénzén. A falakat támpillérrel erősítették meg, a csúcsíves boltozat helyett a mai épült meg (a padláson még megtalálható öt csúcsíves oszlopfej, egykor ezekből indult el a mennyezet csúcsíves bordázata). A belső oszlopok is újraépültek. A régi hármas tető helyett egy közös, fazsindelyes tetőt kapott a három hajó. A templom oromfalába feliratot véstek: Perillustris ac generosus Dominus Mathaeus Szabó Capitaneus Hatvaniensisi in honorem Magnae Matris restaurari curavit 1709. Fordítása: Újraépítette vitéz és nemzetes Szabó Máté, a hatvani vár kapitánya, a Nagyasszony tiszteletére 1709-ben. 1710: Az 1258-as búcsúengedélyt megújították. XI. Kelemen pápa teljes búcsút engedélyezett, immár Szentkútra, a kőkápolnához, Nagy Jánosnak, a ferencesek provinciálisának kérésére. Korvini János cisztercita pap Verebélybe érkezett, Szentkúton lett pap. 1711: Keczer András kegyvesztett lett, a mátraverebélyi birtok az államra szállt. 1714 körül: Két remete élt Szentkúton: Zakariás Mihály és Maák János. 1714: Szentkút Lukovics Márton kisterenyei plébános gondozása alá került. Ő kezdte leírni a csodás gyógyulásokat, amik Szentkúton történtek. 1715: 10 magyar háztartás szerepel Mátraverebélyben. 1720: 20 magyar háztartás szerepel Mátraverebélyben. Szentkúton Zakariás Mihály és Maák János remeték zsolozsmát végeztek a kőkápolnában. Nagyboldogasszony ünnepe előtt, délután négy órakor nagy tömeg hangját hallották másokkal együtt, gyönyörű énekre lettek figyelmesek, de kiérve csak egy-két zarándokot láttak, akik szintén nem láttak senkit. 1721: Mislenicky György elmondása szerint ő még látta a szentkúti forrásban a patkó nyomát, "mintha viaszba lett volna nyomva". 1722: Zakariás Mihály és Maák János remeték, a templom sekrestyéi új kerítést építettek Szentkúton és a kút fölé fedést készítettek. A hársfában lévő kőkeresztet beépítették a szentkút mögött épült kőfalba. Zakariás Mihály, Maák János, Paigler Elek, Dobát Józafát és Csepregi Elek remeték be akartak lépni a ferences III. rendbe, de ezt a Rend generálisa nem engedélyezte. 1728: A mátraverebélyi templom padlózata elromlott, mert az újjépítésnél a törmelékeket csak elegyengették, nem hordták ki. Javítása közben emberi csontokra bukkantak. A hagyomány szerint ezek a Bethlen kálvinista hajdúi által Terebesen lemészárolt katolikusok maradványai voltak. János fráter, verebélyi remete újratemettette szentelt földbe őket.
Özv. Madocsányi Pálné, lányának
gyógyulására, hálából megfestette a
Szűzanyát, előtte a térdelő lányával. Az anya idősebb lánya szintén
betegségének gyógyulására, hálából festett egy képet, ahol ő térdel apácaruhában. IVLI anna MaDocsánI In InfortVna VoVit. Liberata. Fordítása: Madocsányi Julianna szerencsétlenségéből való szabadulásának emlékezetére 1728. 1731: Szentkúton a fakápolna helyébe kőkápolnát építettek a zarándoklók adományaiból. A kápolna ezüst szentedényeit Veinpocher százados ajándékozta. 1732: Özv. Madocsányi Pálné szolgájának s a lányainak gyógyulásának emlékére ezüst pálmaágat s egy nagy ezüstszívet készíttetett. 1733. 11. 09.: A pásztói cisztercita Apátság megváltotta a mátraverebélyi birtokot, 25 évre szóló szerződéssel.
Benkovics Mihály lett a jószágkormányzó. Korvini János cisztercita lelkész lett Szentkút gondozója. 1734: Szentkút gondozója, lelkipásztora Benkovics Mihály cisztercita jószágkormányzó lett. Magányosan élt itt. Benkovics Mihálynak kézirata jelent meg, amiben leírta a szentkúti csodás gyógyulások eseteit. 1738: Egy pásztói korcsmáros tartózkodik a verebélyi erdőben. 1742: Benkovics Mihály rendháztag Szentkúton tartózkodik. 1749. dec. 3.: Vármegye gyűlés volt, melyből kiderül, hogy ekkor Verebélyben az apátsági zálogbirtoknak 25 lakója volt, akik a közmunkát megváltották személyenként 4 Ft 12 dénárért. 1749: Benkovics Mihály gondozza a hívek lelki ügyét. 1750: Szentkút elszakadt Kisterenyétől, Nagybárkány fíliája lett. Ebben az évben rengeteg fogadalmi és hálaadási ajándék gyűlt össze. Ezekből épült fel később a szentkúti templom.
1753: Bellágh Ádám Antal, volt feldebrői plébános felszentelt pap remete lett Szentkúton. 1755: A szentkúti kőkápolna romos állapotbn van. 1756: Benkovics Mihály Almásy Jánosnak átadott pénzt, amit adományokból gyűjtött össze a szentkúti templom megépítése céljából. 1757. 11. 12.: Benkovics Mihály Szentkúton meghalt, a Boldogságos Szűz Mária oltár előtt van eltemetve.
Bellágh Ádám esperes-plébános lett Szentkút gondozója. 1757: Verebélyben 14 kereszt és 5 kéve búza-, 20 kéve árpa- és 4 kéve zabtermelés volt. Bellágh Ádám saját kezűleg több apró cellát vájt a szentkúti barlangok mellé. A barlangok, amelyek 10 részben összefüggő helyiségből állnak, két kápolnát, ezek előcsarnokát, konyhát, étkezőhelyiséget, hálókamrákat, és illemhelyet képeznek. 1758. 01. 01.: Almásy János megvásárolta a mátraverebélyi birtokot a cisztercita apátságtól, a szentkúti csodás gyógyulások hatására. 1758. 03. 05: Almásy János jószágkormányzója a pásztói apátságtól átvette a szentkúti templom építésére gyűjtött pénzt és a Bellágh Ádám által gyűjtött pénzzel együtt megkezdődött a szentkúti templom építése. 1761: Szentmihályi János c. kanonok elmondása szerint ő még látta ebben az évben a patkó alakú nyomot, amiből három kisforrás fakadt.
1763: Befejeződik a szentkúti
(barokk) kéttornyú templom
építése Almásy János és Bellágh Antal buzgólkodása nyomán. A
bejárati ajtó felett a Vereb és az Almásy család címere
látható. A tornyokat hagymasisak fedi. A főoltár, a szószék és több
szobor rokokó stílusú, a két mellékoltár copf stílusban
készült a 18. században. A főoltár a 18. századi
Mária-kegyszobor, ezen felül még két oltár található, az egyik
Szent Annát, a másik Páduai Szent Antalt ábrázolja. Bellágh Antal elhagyta Verebélyt. Barkóczy Péter halálának az éve. 1764: Szentkúton, Nagyboldogasszony vigiliáján már több, mint 15.000 zarándok vett részt. Nem is tudott mindenki meggyónni, hiába érkeztek plébánosok, 20-25 pap nem volt elég. 1765: Barkóczy Péter és Almásy János halálnak éve. Almásy még az életében be akarta vezetni a ferenceseket Szentkútra, amit sajnos nem sikerült neki elérni. 1766. 03. 04.: Szalmásy Romuáld engedélyt kapott Bányai László esztergomi helynöktől arra, hogy Szentkúton remete legyen. P. Fidél ferences pap Szentkúton élt. 1766: Bellágh Antal Ádám remete halálának éve. 1767. aug. 12-13. (Nagyboldogasszony napján): Szentmihályi Mihály botzonádi plébános, egri kanonok, Palai alsó kerületének Vice Esperese a szentkúti vízben való egyszeri fürdés után kínos derékfájástól szabadult meg. Ebben a betegségben évekig szenvedett. A hála és a hívek kérése arra indította, hogy könyvet írt a szentkúti csodákról, ami 1979-ben jelent meg.
1767. 07. 06.:
Meghalt az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát. A sírkeresztjét a
templomban, a kórus alatt balra helyezték el a falban. Hic iacet frater Jozafát eremita ord(inis) S(ancti) P(atris) Antonii Abb(atis) professus. Obiit VI. Julii A(nno) 1767. Fordítása: Itt nyugszik Jozafát fogadalmas testvér, Remete Szent Antal apát rendjéből. Meghalt 1767. július 6-án.
1767: Gábris János nyugalmazott pap lett Szentkút gondozója.
1772:
Ferencesek költöztek Szentkútra, de még nem volt meg a végleges
letelepedéshez való határozat.
Zelovics Kristóf ferences szerzetes lett Szentkút gondozója. Zakariás Mihály remete a szentkúti forrás mögé kőfalat emelt. 1775: Molnár Ádám ferences szerzetes lett Szentkút gondozója. Bellaágh Antal debrői plébános pénzzé tette vagyonát, szétosztotta a szegények között és Szentkútra költözött remetének. Imádkozással, önsanyargatással, zarándokok gondozásával teltek a napjai. 1776: Új, fából készült főoltára lett a mátraverebélyi templomnak, amit szül. Thassy Rózsa úrnő (Kada Pál, hevesmegyei alispán felesége) építtetett. 16 szobor díszítette. 1777: Szentkúton új oltárkövet avattak fel. Zeller Sebestyén befejezte 1763-ban kezdett rézmetszetét a szentkúti kegyhelyről. Felirat fordítása: Az Istenszülő dicsőséges Szűz Mária, a mátraverebélyi Szent Kútnál lévő remeteség templomában. A pecsét felirata: Szent Antal apátság pecsétje. Remeték Rendje.
1779: Simkai Gáspár ferences szerzetes lett Szentkút gondozója.
1780-90: II.
József, aki hírhedt volt a szerzetesrendek megszorításairól,
a Szentkúti ajándéktárgyakat összeíratta és beszedette (arany, ezüst,
gyöngy és drágakövek), elvitetett 38 db, gyógyulásokat ábrázoló
festményt.
1780: Tóth Ágoston ferences szerzetes lett Szentkút gondozója. 1781. 01. 19.: Gróf Battnyány József prímás hozzájárulásával a kegyúri család megegyezett a ferencesekkel Szentkút lelki gondozásának ügyében. Így Szentkút lelkipásztori ellátása és a ferencesek ellátása biztosított lett, de még a nagybárkányi plébánia joghatósága alá tartozott Szentkút.
1782. 07. 17: VI. Pius pápa megújította és kiterjesztette az 1710-es búcsúengedélyt. Nagyboldogasszony ünnepén és előtte két nappal Boldogságos Szűz mind a hat ünnepére, illetve Páduai Szt. Antal és Szt. Anna napjára a teljes búcsú elnyerhetését adta Szentkútnak.
1783: Adam Haag az Almássy-ak megbízásából Szentkúton dolgozik. Barokk boltozat építésébe kezdett a szentély fölé. 1789: A mátraverebélyi templomban nincs deszka, leéghetett. A templomot cserje borította. El volt hagyatva. 1790. 02.: Kiss Albert ferences szerzetes lett Szentkút gondozója. 1790. 09.: Jávorszky Sándor ferences szerzetes lett Szentkút gondozója. 1791: Szentmihályi János, aki 1761-ben még ott volt a patkú alakú forrásnál, ebben az évben már nem látta, hordalék temette be. 1795: Bartók Sándor ferences szerzetes lett Szentkút gondozója. 1796: Modrovszky Farkas ferences szerzetes lett Szentkút gondozója. XVIII. sz. vége felé megépült Mátraverebélyben a Magtár.
1797: Szentmihályi Mihálynak megjelent egy könyve Szentkút történetéről. Ebben szerepelnek képek, köztük a legrégebbi ábrázolása Szentkútnak:
1811: Patai László lett Szentkút gondozója. 1812: Kengyera Flórián lett Szentkút gondozója. 1820: Kukucser Romuáld lett Szentkút gondozója. 1824: Spurnyai Adjút lett Szentkút gondozója. 1827: Pergalersz György lett Szentkút gondozója. 1836: Egy ismeretlen szerző rézkarcot készített Szentkútról. A latin nyelvű felirat fordítása: Az Esztergomi Érsekséghez tartozó Nógrád Megyei Mátraverebély-Szentkút temploma és szent forrása 1836
1843. 04.: Krechovics Miklós lett Szentkút gondozója. 1843. 09.: Lencsés Kornél lett Szentkút gondozója, aki később Szegedre ment a Havi-Boldogasszony templomba, majd Gyöngyösre, a Sarlós Boldogasszony templomba. 1850. 08. 17.: Az Almásy-család felosztotta maga között a birtokait. Verebély és Szentkút Almásy Gedeonnak jutott. 1851: Almásy Gedeon Mária-szobrot adományozott Szentkútnak. 1853: Kincskeresés folyt Mátraverebély területén. 1857. 02. 20.: Szcitovszky János bíboros hercegprímás Almásinak írt levelében beleegyezett abba, hogy Szentkúton szerzetesház épüljön. Ennek fejében Almásy Gedeon az Almásy János által építtetett négy szobából álló kolostort kibővítette új cellákkal és új épületrészt alakíttatott ki, az építkezések 1860-ban fejeződtek be.
1857. 10. 24.: Szcitovszky János fényes kísérettel Szentkútra érkezett, beszédett tartott, 1116 hívőt a bérmálás szentségében részesített. Kijelölte a létrehozandó új klauzúra helyét. 1857. 10. 25.: Szcitovszky János Szentkutat önálló lelkészségnek jelentette ki, ettől kezdve a Ferenc-rendiek állandó gondozói lettek a helynek. 1858. 06. 18.: IX. Pius pápa búcsú elnyerését engedélyezte Szentkúton a keresztjáróhét három első napjára.
1858: Bukovi Damascen ferences szerzetes lett Szentkút gondozója. 1859: Csomor Antal ferences szerzetes lett Szentkút gondozója. 1860: Tiribesen elkezdődik az Almásy-lakókastély építése Almásy Gedeon által. 1862: Almásy Gedeon halálának éve. A birtok Edmundra, a testvérére szállt. 1863: Egerben 60 kg-os harangot öntött Korrentsch Márk Szentkút számára: Isten dicsőségére és a Szt. Kúti sz. Mária tiszteletére. 1863. 1865: Almásy Edmund megépíttette az Almásy-család Nepomuki Szt. János kápolnáját (ma a fájdalamas Krisztus kápolnája) a szentkúti gyónási udvaron. Restauráltatta a kolostort és a templomot. 1867: Átadták Mátraverebélyben a vasút első vágányát. Szentkúton Almásy Gedeon családi kriptát alakíttatott ki a templom bal oldalán, fölötte oratóriumot alakíttatott ki. A kripta helyén őrizték a felgyógyult betegek mankóit, az átépítés alatt eltűntek. Valószínűleg elégették őket. 1868: A szentkúti kápolna összeomlott, ezek után a falazata szószékként szolgált. Almásy Gedeon a szentkúti templomnak selyem baldachint és egyéb kellékeket adott. 1870: Befejeződött az Almásy-lakókastély építése.
1872: Átadták a vasút második vágányát is Mátraverebélyben. 1878: Zay Rajmund ferences szerzetes lett Szentkút gondozója. 1888: Salgó János második gyógyulása után hálából könyvet írt Szentkút történelméről. 1889: Mihályi Cézár kiváló szónok, ferences szerzetes lett Szentkút gondozója. 1893: Szentkúton megépült az első menedékház a mezőkövesdi búcsúsok által. Ez után még 30 település épített ilyen házat. 1895: Mátraverebély közigazgatási közjegyzőségi község lett 30 évre a vasútmegálló és a forgalmas út miatt. 1897: Kb. ettől az évtől fogva a szentkúti temető a Dongó-hegyre került, a régi helyén jelenleg a búcsústér található. XIX. sz. vége: Almásy István örökölte a mátraverebélyi Almásy-birtokot. XIX-XX. sz. forduló: 1200 fő a mátraverebélyi lakosság száma.
1909: Hauer Tamás ferences szerzetes lett Szentkút gondozója. 1913: Szélvész miatt a mátraverebélyi templom oromfala összedőlt. Fludorovics Zsigmond áldozópap, főgimnáziumi tanár Mezőkövesden kiadott egy rövid, te tartalmas ismertetést "Mátraverebély-Szentkút" címen. 1914-1918: Az első világháború alatt a hadügyi kormány a szentkúti kegytemplom három nagyobb harangját elvitette. 1914: A Műemlékvédelmi Bizottság (MVB) pénzén a ledőlt oromfalat restauráltatta dr. Lux Kálmán. A munka 1916-ban fejeződött be. 1916: A mátraverebélyi templomi kórus boltozatszakaszai át lettek építve. Kontyolt tető és huszártorony épült. 1919. 03. 21. - 08. 01.: A Tanácsköztársaság alatt a Szentkúti fürdő összes mozgatható elemét ellopták, a menedékházak ablakaival, ajtajaival együtt.
1924: A
századfordulón megreformált ferences provinciák közül a
Kapisztrán Szt. Jánosról elnevezett provincia átvette
Szentkutat. 1925: Szlezák László harangot öntött Szentkút számára a saját és neje, Vancsó Anna adományából:
Isten dicsőségére adományozta
Szlezák László és neje Vancsó Anna. A szentkúti Szűzanya kegytemplomának
az 1925-ik esztendőben. 1926: XI. Pius pápa az év minden napjára teljes búcsút engedélyezett Szentkúton.
Szlezák László harangot öntött Szentkút részére Budapesten. P. Tamás Krizánt szentelte fel.
Szent
Ferenc, a szegénység kedvelője, könyörögj érettünk. Szentkút 1926. 1927: Harang készült Budapesten, Szlezák László öntése nyomán.
Isten dicsőségére és a hajdani
nagy Magyarország győzhetetlen
Királyának, Szent Lászlónak tiszteletére adományozta a búcsús hívek serege
1927. 1928. 04. 07: A mátraverebélyi templomban istentisztelet alatt tűz ütött ki, nagy pusztítást végezve, a fazsindelyes teteje tűzvészben teljesen elpusztult. 1928: Almásy István Szentkutat az Anyaszentegyháznak engedte át. Így a fejlesztés, fennmaradás biztos alapokra került. Verebélyt és Tiribest Sztrada Gyuláné vásárolta meg tőle. P. Virág Venánc ferences szerzetes lett Szentkút gondozója. Területeket kapott a búcsújáráshoz, bódékat építtetett a kegytárgyak árusításához. 7 szentséget ábrázoló, domborműves, 7 csapos kútfödés kerül Szentkútra Melaccho Péter budapesti műkőkészítő által, 6000 pengő fejében. A tetején lévő szoborkompozíció a néma pásztorfiú meggyógyítását ábrázolja. Innentől kezdve Szentkút vizét egy szivattyú nyomta fel a domboldalon lévő 4500 literes tárolóba, ahonnan csövön érkezett ide a víz, a hét csapba. Új harang készült Szentkút számára. Öntötte Szlezák László Budapesten.
Isten dicsőségére és a magyarok
Nagyasszonyának tiszteletére ajánlják e harangot az igazságtalanul
megcsonkított, megalázott Mária országának egy jobb jövőben bizakodó
gyermekei. Vedd kedvesen szentkúti csodatevő Szűzanyánk szerető
gyermekeid ezen áldozatát. 1928. Magyarország Pátronája zárd szivedbe
népedet! Mentsd meg nekünk kegyesen a Rád bízott örökségedet! 1929: A mátraverebélyi templomot szegényesen kijavították, cseréptető került a tetejére a hívők adományából és az Országos Műemlékvédelmi Bizottság által. Chinorányi Ede cisztercita tanár kiadott egy művet "Mátraverebélyi Szentkút Kegyhely története" címmel Benkovics Mihály kéziratai alapján. 1930-as évek: A szentkúti zarándokok száma elérte az évi 200 ezret. 1930: P. Tamás Krizánt ferences szerzetes lett Szentkút gondozója ismét. Bevezetette a villanyáramot a kolostorba és a templomba. A hegy tetejére világító keresztet állítattott. 1931: P. Riba Hugó lett Szentkút gondozója. Rendezetette a búcsúteret, romantikus jellegű bástyafalakat építtetett, beton virágtartókat helyezett el, új bádogsisak került e templom tetejére, rendeztette a gyóntatóudvart, a forrás vizét szabályoztatta. A szentkúti vizet a Földtani Intézet vegyelemezéssel megvizsgálta s megállapította, hogy a forrásból kitűnő, egészséges víz fakad. 1932: A zarándokok adományaiból megépült Szentkúton a Lourdes-i barlang oltárral, szentségházzal. Innentől kezdve lehet tartani szabadtéri miséket 50-60 ezer ember előtt. Falán az imák meghallgatására emlékeztető hálatáblák az egész világról megtalálhatók.
A szentkúti összeomlott kápolna falazatát és a fürdő maradványait eltakarították. 1933. 01. 01.: Mátrverebély önálló lelkészség lett, Szentkutat hozzá csatolták. 1933: Felépült Szentkúton a kálvária kápolna. A mátraverebélyi templom lelkésze lett Marosi József. 1934: Kiefer Szilvér lett Szentkút gondozója, kolostorbővítést halytott végre, új szárnyakat építtetett. A gazdasági udvar távolabbra került, új vendégszálló épült (Mária-otthon), az árusítóhelyek rendezve lettek, higiénikus WC-ket állítottak fel, vízvezetékeket fektettek, parkosítottak, a forrást tovább szabályozták. A Szentkúti templomban mennyezeti festmények készültek Stoffek Albin (Szerdahely) által.
Készült két mellékoltárkép is Hollós Endre által (Szent Anna és Páduai Szent Antal).
Szentkúton lelkipásztoros ház épült. P. Uzdóczy Zadravecz István ferences tábori püspök könyvet jelenetetett meg a szentkúti kegyhelyről. 1937: 44 különvonat érkezett Mátraverebélybe (75%-os kedvezménnyel utazó búcsúsokkal). 1938: A mátraverebélyi templom leégett tetejét restauráltatta az MVB pénzén Látzay Fritz Oszkár. Hódfarkú natúr cserép került a régi helyére.
Az amerikai magyarok egy barokk stílusú színezüst szentségmutatót adományoztak a szentkúti templomnak. 38 különvonat érkezett Mátraverebélybe (ebben az évben ezen kívül csak Budapestre adtak különvonatokat!). Roznik Kázmér szerint a szentkúti forrás pusztulófélben van, viszont a víz évekig eltartható, baktériummentes. A régi halastavat kialakító zárógát még látható volt. 1939: P. Roznik Rajnér ferences pap könyvet jelentetett meg Szentkútról, a ferences rendház kiadásában. 1940: Keresztes Vilmos lett Szentkút gondozója. 1941: Kirchoffer Pongrác lett Szentkút gondozója. 1944. 09. 27.: Gyuláról kiegészítő zászlóalj érkezett Szentkútra, beköltöztek a katonák, elfoglalták a Mária-házat, a menedékházakat és a kolostort. 1944. 12. 17.: Szentkútra érkeztek a németek.
1944. 12. 21.: Szentkútra érkeztek az oroszok.
Harcok folytak itt, egy német és hat szovjet katona esett el. Az itt lakók közül senkinek nem esett baja, az épületekben sem keletkeztek jelentős károk. 1944. 12. 24.: Elmentek Szentkútról az oroszok. Minden mozdítható dolog eltűnt. A németek a búcsútéren és a menedékházak között helyeztek el aknákat. Takarítás közben egy verebélyi lány meghalt és egy búcsús fiatalembert megsebesült. Találtak még 100 aknát a környéken, 8 ember meg is halt miattuk. A rendház két lakója hatástalanította őket. 1945: A Nemzeti Múzeumból a verebélyi harang eltűnt. 1947:
1948: Tamás Krizánt lett Szentkút gondozója. 1949: Jakab Imre gyöngyösi, egykori csíksomlyói remete itt élt.
1950. 06. 13.: A kommunizmus elzavarta a szerzeteseket (P. Tamás Krizant, P. Csiszár Teodór, P. Szabó Brúnó, P. Roznik Rajnér) Szentkútról. Állami tulajdon lett, csak a kegytemplom és a lourdesi barlang maradt az egyház tulajdonában. 1950. 09. 01.: A szentkúti kegyhely lelkészség lett. 1950. 09. 04.: Az államosítás miatt jegyzőkönyvet vettek fel Szentkúton, amiből kiderül, hogy ekkor a templom és a lourdesi barlangon kívült volt még régi és új kolostor (55 szobával), Mária otthon (30 helyiséggel) valamint 21 menedékház. 1950: Áldási Amand József ferences pap lett az első lekész Szentkúton néhány hónapig, majd Bednárik Dénes egyházmegyés pap követte őt. 1951. 08. 01.: A Salgótarjáni Szénbányák Vállalatnak lettek kiutalva a szentkúti kolostorépületek és a menedékházak. A vállalat bérbe adta a kolostor egy részét az egyháznak. A menedékházakat jelképes áron a bányászok megvásárolhatták, de elég rossz állapotban voltak, ezért lebontották őket, anyagukat elhordták. Egy maradt meg a temető mellett, amit az egyház megvásárolta egy bányásztól. 1951: Kieffer Vendel lett Szentkút gondozója. 1952: Olmos Imre lett Szentkút gondozója. 1958: Dr. Kardos József lett Szentkút gondozója. Sikerült elérnie nem kevés nehézség árán, hogy a szabadtéri gyóntatószékek visszakerüljenek eredeti, védett helyükre. 1959: Az Egészségügyi Osztályé lett a szentkúti kolostor. Szociális otthon épült, amit az egyháznak adtak bérbe. 1960: Mátraverebélyben Bartalos Gyula lett a lelkipásztor. 1962: Alapos régészeti feltárás és falkutatás vette kezdetét a mátraverebélyi templomnál, ami három évig tartott. A munkálatokat Czeglédy Ilona vezette. Az eredmény 5 üres sírkamra, egy tégla "1853" felirattal, Verebi Péter sírja az északi hajó keleti végén. 1963: Elkezdődött a mátraverebélyi templom helyreállítása, ami két évig tartott. A munkálatok vezetője Koppány Tibor volt, az építésvezető Fuchs Nándor, a csoportvezető Kovács András. Részt vettek még Szakál Ernő kőszobrász vezető, Kőfalvi Imre szobrász, Pálus János eletronikai vezető és Örsy Károly környezetrendező.
Palotai István lett Szentkút gondozója. 1964: A mátraverebélyi régészeti munka közben javítás, erősítés folyt, vízelvezetést építettek, padokat szereztek be, bevezették a világítást.
1966: A mátraverebélyi régészeti munka után környezetrendezés folyt, kertészeti munkákat végeztek. A szentkúti remetebarlangokat helyreállítatta az OMH (Országos Műemlékvédelmi Hivatal).
1967: VI. Pál pápa engedélyt adott arra, hogy Szentkúton a "Magyarok Nagyasszonya" misét elmondhatják a zarándokló papok, kivétel a nagy ünnepek, vasárnapok.
1968. 05. 26.: A szentkúti kegytemplom felszentelésének éve. A szentelésre felfestették a belső falakra a 12 apostolra emlékeztető 12 aranykeresztet. 1968: VI. Pál pápa újabb búcsúengedélye: a zarándokló hívek Nagyboldogasszonykor és még egy tetszőleges napon teljes búcsút nyerhetnek. A mátraverebélyi templom belsejében filmet forgattak, "György-barát" címmel (Avar István főszereplésével).
1970. 04. 26.: A szentkúti templom Basilica Minor (kisebb bazilika) címet kapott VI. Pál pápától, amit Szabó Imre püspök hirdetett ki és amivel a következő kiváltságok jártak: augusztus 15, június 29, augusztus 2 és még egy tetszőleges napon nagybúcsú elnyerésének a lehetősége. A Szentszéket jelképező két kulcs ábrázolásának a joga a zászlón, pecséten, felszerelési tárgyakon. A Hiszekegy mondásának joga minden olyan hétköznapi misén, ahol zarándokcsoport gyűlik össze. Ezeken kívül meg lett erősítve a IX. Pius pápa által adott búcsú.
Az okirat fordítása:
VI. PÁL pápa A magyar nemzet mekkora kivételes tiszteletet és ragaszkodást tanúsít a Boldogságos Istenanya iránt, kitűnik a neki szentelt számos templomból, melyek azokon a tájakon állnak, gyakran művésziek és dicső a nevük, az oda zarándoklók nagy száma miatt. Valóban ezek közé kell sorolnunk az Istennek szentelt Boldogságos Szűz Mária mennybeviteléről, a nép nyelvén Mátraverebély - Szentkútnak elnevezett szentegyházat. Amikor az esztergom érsekség Ordináriusa, a papjai és hívei kérését, és kívánságát tudtunkra adva azt kérte, hogy ez a szent templom emeltessék a kis bazilika rangjára, úgy találtuk, hogy ez a hívek javát szolgálná. Meghallgatva tehát ez ügyben az Istentiszteleti Kongrgációt, ezzel a levelünkkel, és apostoli hatalmunknál fogva a jelzett szentegyházat kis bazilika címével és rangjával ékesítjük s egyben reméljük, hogy a Boldogságos Szűz Máriához bizalommal menekülő keresztények megnyerik a várt segítséget és vigaszt. Megadjuk ugyanis a velejáró jogokat és kiváltságokat megőrizve mégis, ami a 1968. július 6-án kiadott "De titulo basilie minoris" határozat értelmében megőrizendő. Semmilyen ellenkező akadály nem merülhet fel. Úgy akarjuk pedig, hogy mindez amit kihirdettünk, szilárd és jogerős, és most és a jövőben is gyümölcsöző legyen. Kelt Róma, Szent Péternél, halászgyűrű alatt, pápaságunk hetedik évében.
1973: Dr. Lelovics Lipót lett Szentkút gondozója. A mátraverebélyi templom számára Máriahegyi János szobrokat készített, amik Szt. Pétert és Szt. Pált ábrázolták. 1974: Mester János lett Szentkút gondozója. Ülőhelyeket létesített a lourdesi barlang előtt, újjáépítette a gyóntató folyosó teraszát, a kegytemplomba barokk vasrács-ajtót állítatott, betonjárdákat, térbetonokat építtetett, a vízelvezető csatornákat újjáépítette. Melléképületeket, szálláshelyeket alakíttatott ki. 1975:
Mester János a régi kolostor felújítását tervezte, s kiderült, hogy a tulajdonjog nem tisztázott. 1976: A szentkúti tulajdonviszonyokat rendezték. A Nógrád Megyei Tanács az egyháznak tulajdonította a kolostor földszintjét és az emelet egy részét. A bérleti jogviszony megszűnt. 1980: Gellért Ottó lett a plébános Mátraverebélyben. 1981: A mátraverebélyi templomi kórus alatt és a teraszra rácsokat készített Horváth György, Komjáthy Attila tervei alapján. Hollós Endre ekkor festette meg a templom képeit és készítette el a mellékoltárokat. 1983: Felderítetlen lopás történt, elvitték az összes ékszer-ajándékot a szentkúti templomból (kb. 80 db. aranylánc 2-3 medállal, gyűrűvel, fülbevalóval). Ez akkor kb. 500.000 Ft érték volt. A rossz állapot miatt lebontották a Tátra-téren lévő haranglábat. Az itt lévő harangok a mátraverebélyi templom huszártornyába kerültek az Országos Műemlékvédelmi Felügyelet (OMV) jóváhagyásával. A mátraverebélyi templom tornyát változatlan formában újraépítették Jakubovics Gábor építőmérnök irányítása alatt. A nyugati kontyolást felújították. 1984:
Deák Mihály c. esperes, c. apát lett Szentkút gondozója. A régi kolostor tetőszerkezetét újjáépítette, a kegytemplom tornyait kijavítatta, vörösrézlemezt kaptak. A kegytemplom padjai fűtést kaptak, a kálvária-kápolna tetőszerkezete fel lett újítva. 1986. 11. 13.: A Mátraverebélyi Községi Tanács és Deák Mihály szentkúti templomigazgató szerződést kötöttek, hogy a búcsútér az egyház használatában lévő állami tulajdon. 1987: A mátraverebélyi templom husztártornyát restaurálták. 1989. 09. 01.: Dr. Paskai László bíboros-prímás, esztergomi érsek visszaadta a kegyhelyet a Kapisztrán Szt. Jánosról elnevezett Ferences Rendtartománynak. Az igazgató Hegedűs Kolos ferences tartományfőnök lett, a házfőnök pedig Turcza Aurél ferences atya.
1990: Aurél atya új tetőszerkezetet építtetett a szentkúti templom számára, mert az szétcsúszott, rossz állapotban volt. Műemlékpalával fedette be és rézcsatornával láttatta el. A lourdesi barlang egyik tornyát újraépítette, és mindkettőt vörörézzel vonatta be, a műkőlépcsőket átrakatta és lecsiszoltatta, a térbetonokat megnagyobbíttatta, a barlangba szembemiséző oltárt építtetett. A kálváriakápolnát teljesen felújíttatta, újrafesttette, kövezettel láttatta el, a kőlépcsőt átépíttette, vasrács kaput készíttetett, a bent lévő szoborcsoportot restauráltatta. A szabadtéri ülőhelyeket kibővítette. A bazilikának két új gyóntatószéket adott, a megrongálódott támfalakat áthelyeztette, kijavítatta, a hangosító berendezéseket korszrűsítette, a külső, nedvesedő falakat új vakolattal láttatta el, talajvízelvezető rendszert építtetett. A régi kolostorépület emeletét felújítatta, vizesblokkot építtetett a padlásfeljáróba. A sekrestye feletti kápolnát rendbehozatta. 1991: Dr. Vosnik Imre könyvet jelentetett meg, amiben Szentkút története van feldolgozva egészen 1991-ig. 1992. 10. 03.: Aurél atya meghalt. P. Csizmadia Lénárd lett Szentkút lelkipásztora.
1993: P. Boros Gyevi Imre lett Szentkúton a házfőnök.
1994: P. Nyikon Márton lett Szentkút gondozója és a kegyhelyigazgató.
Leaszfaltoztatta a bazilika előtti teret, ide négycsapos kutat készíttetett. Megkezdte a bazilika orgonájának újraépítését. Távirányítású díszkaput készíttetett, a kőfalara faléckerítést építtetett, a lourdesi barlang megroggyant lépcsőinek helyreállítását megindította. A mátraverebélyi templom szarufáinak törését megszűntették az OMV támogatásával. 1995: Kis Ernő mátraverebélyi plébános kezdeményezésére tervet készített Klenóczky Sándor a mátraverebélyi templom tetőfedelének felújítására, a szivárgó helyreállítására, a repedések kezelésére, a belső meszelésre, a külső kővédelemre és a homlokzati felújításra. 1997: Új világító kereszt került Szentkútra egy pásztói házaspár jóvoltából.
1998. 01. 04.: Nyikom Márton meghalt, a kegyhelyigazgató Orbán Márk lett. 1998. 06. 03.: P. Palkó Julián lett a szentkúti kegyhely vezetője. Már folytak a Bazilika új világítóberendezéseinek (be is fejezték) és a szabadtéri új misézőhelynek a kialakításai. A riasztórendszer kibővült, a régi rendház központi-fűtést és melegvíz-ellátást kapott. 1998. 07. 09.: Szentkúton új kolostor keletkezett, a szociális otthont visszaadták a Rendnek. 1998. 11. 22.: A szentkúti Mária-szobrot megvizsgálta restaurálási célból Dr. Bodor Imre régész-történész és Bodorné Szent-Gály Erzsébet faszobrász-restaurátor kizárólag nagyítóval. A szobor feltehetően hársfából készült, tömör volt. Öltöztető szobornak készült, barokk alkotás. A szobor eredeti színe valószínűleg zöld volt, mai festését feltehetőleg 1851-ben kapta. Szűz Mária haja velódi emberi haj. Ékkövekkel díszített, aranyozott koronapárt viselnek, a nagyobbik korona szerint Almásy Gedeon adományozta 1851-ben. Rovarkárosodás nem érte, festése ép. Talapzata alsó felületén egy latin felirat található, amit valószínűleg menekítéskor írhattak rá azonosítás végett: STATUA MIR VERA. SZENTKÚT 1944. Jelentése: Ami itt áll, az valóban a csodatévő szobor. 1998: Szentkúton új világítás épült ki, a riasztórendszert kibővítették, a régi rendház központi gázfűtést és melegvízellátó rendszert kapott. Egy Marianna nevű meggyógyult beteg emléktáblát helyezett el Szentkúton: HÁLÁBÓL 1998. MARIANNA 1999: A régi kolostor vízvezetékrendszerét és az új kolostor földszintjét felújították. A Lourdes-i barlang előtt kiépítették a misézőhelyet, ahol már ebben az évben misét tartottak. Szent Anna búcsún Karl-Josef Rauber apostoli nuncius vezette a szentmisét:
A szentkúti forrás jelei már csak egy keskeny szakadékban mutatkoznak.
2000: A Szentszék a jubileumi búcsú elnyerésére Szentkutat is kijlölte. 2002. júl. 23-24: Szent Anna nagybúcsú:
Térkép:
A szentkúti csodás gyógyulások Szentkúti búcsúk: Az év minden napján teljes búcsú nyerhető, így valójában minden nap búcsú van. A búcsúk napjukon vannak ünnepelve, de minden fontosabb búcsút vasárnap is megtartanak. A főbb búcsúk: február 2.: Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe február 11.: Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária ünnepe március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe május 13.: Szűz Mária első fatimai jelenése húsvét után 43 nappal: Urunk mennybemenetelének ünnepe húsvét után 49 és 50 nappal: Pünkösd ünnepe (nagybúcsú) május 24.: Szűz Mária Keresztények segítsége Pünkösd után egy héttel, vasárnap: Szentháromság vasárnap Pünkösd után két héttel, vasárnap: Úrnapja Pünkösd második vasárnapja utáni péntek: Jézus Szíve ünnepe Jézus Szíve utáni nap: Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe június 13.: Páduai Szent Antal ünnepe június 27.: Szent László ünnepe június 29.: Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepe július 2.: Sarlós Boldogasszony ünnepe, Szentségimádás július 16.: Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe július 26.: Szent Anna ünnepe (nagybúcsú) augusztus 5.: Havas Boldogasszony ünnepe agusztus 6.: Urunk Színeváltozásának ünnepe augusztus 15: Nagyboldogasszony (főbúcsú) augusztus 20.: Szent István király, Szentségimádás augusztus utolsó vasárnapja: Hálaadás a termésért szeptember 8.: Kisboldogasszony ünnepe (nagybúcsú) szeptember 12: Szűz Mária Szent Nevének ünnepe szeptember 14.: Szent Kereszt Felmagasztalása szeptember 15.: Fájdalmas Szűzanya ünnepe október 4.: Assisi Szent Ferenc ünnepe október 7.: Rózsafűzér Királynéja október 8: Magyarok Nagyasszonya október 13.: Szűz Mária fatimai jelenése november 1.: Mindszentek ünnepe és búcsú halottainkért december 8.: Szeplőtelen fogantatás ünnepe
filmje a mátraverebélyi templomról: Tóth Sándor cikke (Új Ember magazin IV. évf. 8. szám, 2003 aug.-szept.) Ájtatosság Szent László forrásainál (néplegenda) Nem mondom, hogy van valami köze a településhez, de egyes nevek mindenképpen érdekesek: Kiss Ottó: Verébfogó (kis olvasnivaló) Mikszáth Kálmán: Veréb Pál traktában (kis olvasnivaló) Felhasznált irodalom:
|
